5. rész

Megpróbáltam hosszúra csinálni ezt a részt. :) Nagyon szépen köszönöm a kommenteket nagyon jól esik :) Imádlak benneteket :) És akkor hozom a kövi részt ha még 2 feliratkozó lesz :) Bocsánat de már vagy 2 hete csak 6 feliratkozó van.Mondjuk nem mintha nem esne jól ez a 6 feliratkozó de akkor is.Legalább tudom hogy mások is olvassák :) És lehet hogy csinálok még egy blogot ami  azzal foglalkozik hogy saját *KE* sztorikat lehet kérni :) Most egy kicsit sok linket raktam be hogy el tudjátok képzelni majd a történteket. :) Kata xx

 
-Igen!-mondták egyszerre.Mikor meghallottam ezt a kis szócskát azt hittem elájulok.Tovább jutottam.Ez nem lehet igaz.Nagyon meglepődtem és nagyon boldog voltam.Egyből elkezdtem örömömben ugrálni és átöleltem Jason-t.
-Köszönöm.Nagyon szépen köszönöm.-szólaltam meg mikor már elváltunk Jason-nel egymástól.Nagyon boldogan mentem le a színpadról.Nem tudom elhinni hogy tovább jutottam.Csak nem lehet olyan rossz hangom,de még most jön az igazi megpróbáltatás.Ha még ennél is tovább jutok akkor tényleg jó vagyok.De nekem ennyi is elég lenne.Így legalább tudom hogy nincs nagyon rossz hangom. 
Még egyszer megköszöntem és lementünk a színpadról.
-Úristen Jason.Tovább jutottam.-ugráltam mint egy 4 éves kisgyerek.
-Igen tudom Hercegnő.Ott voltam.-mosolygott gúnyosan.-Mondtam hogy tovább jutsz.Ugye megmondtam,ugye?-csikizett meg.Én nagyon csikis vagyok ezért nagyon nevettem.
-Igen megmondtad csak most már fejezd be légy szíves.-nevettem továbbra is.De ő végre abba hagyta és én már végre nem akartam megfulladni a nevetéstől.
-Na látod Alex,tovább jutottál.-ölelt át Harry.Tényleg,Harry hol ült mert nem láttam!?
-Igen tudom,és majd kicsattanok az örömtől.-ugrándoztam a karjaiban még mindig.Hm de finom illata volt.Nekem mostantól ez az illat Harry illat lesz.Döntöttem el magamban.
-Azt látom Alex,azt látom.-mosolygott rám ő is.
-Amúgy hol ültél?Nem láttalak.
-Nagyon hátul ültem hogy ha vannak rajongók-és az lehet- akkor ne támadjanak le.
-Értem-bólogattam.Ezután még egy kicsit dicsérgettek-ami valljuk be nagyon jól esett-és haza indultunk.Kíváncsi voltam hogy kik lesznek azok a bizonyos vendégek.Vajon ismerem őket?Vagy nagyi most szeretné bemutatni elsőnek?Gondolkoztam ezeken a dolgokon.
Az úton nagyon sokat beszélgettünk mindenféléről.Például hogy mit fogok legközelebb énekelni?Megint egy saját dalt vagy valami mást.Fogalmam sem volt még róla de hát még van körülbelül három napom hogy eldöntsem.Arról is beszélgettünk hogy Jason mikor tanult meg gitározni. 
-Hát olyan 6 éves lehettem amikor elsőnek gitár került a kezembe.Akkor nem nagyon voltam oda érte ezért inkább nem is szerettem volna tovább folytatni.Azután Alex mindig mondta hogy nagyon jól gitároztam miért hagytam abba,folytassam.Annyit könyörgött hogy végül 13 évesen folytattam és meg is szerettem.És most itt vagyok és egy koncerteteken gitározom.-mesélte el ezt a kis történetet Jason.Igaz,tényleg nagyon szépen és jól tud gitározni.Még beszélgettünk ilyesmikről és jobban megismertem Harry-t.Nagyon jó fej gyerek az egyszer biztos.És azok a szemek és a göndör  fürtjei...elbabonáztak.Úgy érzem hogy jó barátok leszünk.De nem okáig.Mert nem örökre fog náluk gitározni Jason.Igen,Jason-nek nagyon sokat kell megköszönnöm.Megismertem 5 ilyen elbűvölő fiút miatta.
A házunk előtt leparkolt Harry és mi megköszöntük neki a fuvart és hogy ott volt velem vagyis velünk.Megvártuk míg Harry elhajt és mikor láttuk hogy már messze jár beszaladtunk a házba.Nagyi már a konyhában csinálhatott valamit mert isteni illatok szálltak.
-Nagyi bejutottam.Igen-t válaszolt mindenki.-öleltem át az én egyetlen kis nagyimat.
-Ez nagyon jó kis lányom.Gratulálok ügyes vagy.-ölelt át ő is.Úgy imádom őt örülök hogy van nekem.-Nem lenne kedved velem egy kis sütit csinálni?Holnapra a vendégeknek.
-De persze lenne kedvem.Jason te segítesz nekünk?-fordultam Jason felé mikor már nagyi elengedett öleléséből.
-Segítek,miért ne? Úgy sincs otthon senki.-rántotta meg a vállát és átölelt.Igen m már csak ilyen ölelkezősek vagyunk.
Miután nagyi meggyőződött arról hogy szeretnénk-e sütni előkereste a szükséges dolgokat a sütéshez.Én felszaladtam a szobámba átöltözni hogy azért még se piszkoljam össze az iskolai ruhám.Mikor minden ruhadarabot magamra öltöttem vissza is mentem nagyiék.Mire visszaértem már nagyi mindent előszedett és Jason-t próbálta rábeszélni hogy vegyen fel egy virágos kötőt.De hát úgy látszott nem valami sikeresen.
-Nem,nem szeretném felvenni.Olyan nem tudom milyen.-húzódott el nagyitól.
-Olyan lányos?-szóltam közbe.
-Igen.Pontosan.-helyeselte amit mondok.
-Jaj mert belehalsz ha most egy fél órára felveszed.Nem lát senki.-emeltem fel a kezemet.Mondjuk nem mintha én másmilyen lennék de akkor is.Egy fél órára felveheti.Nekem is egy szívecskéset kell felvennem és az se néz ki jobban.Szóval örüljön hogy a virágosat kapta.
Végül nagyon nehezen de rábeszéltük hogy vegye fel és már neki is kezdtünk a sütemény sütéshez.A kezembe vettem a lisztet és beleszerettem volna szórni egy tálba de az én kis Jason-öm meglökte a kezem és mind a ketten lisztesek lettünk.Na még jó hogy átöltöztem.
-De ügyes vagy komolyan.-nevettem el magam.
-Köszönöm.Meg okos is.-hajolt meg előttem.
-Meg egoista is.-nyújtottam rá a nyelvem ő meg vágott egy sértődött arcot. Még volt pár ilyen ügyetlen lépése és nekem is de végül kész lett a sütemény.Párat sunyiban befalatoztam de úgy hogy nagyikám ne vegye észre. Hagytuk egy kicsikét hűlni és én addig újra átöltöztem.Komolyan holnapra nem marad egy tiszta ruhám.Mikor ezeket is felvettem észrevettem hogy most Jason-höz öltöztem.Ezért gyorsan előkotortam a fényképező gépem a szekrényemből és már mentem is Jason-höz.
-Na kis pajtás.Ezért mert össze liszteztél és az orrom összecsokiztad ezért csinálsz velem egy fényképet.-mutogattam a gépemet.
-Muszáj? Nincs most sok kedvem hozzá.-húzta el a száját.Na nem azt már nem.
-De-de,fogsz velem csinálni egyet vigasztalásért.
-Jól van,de csak azért mert szeretlek te kis fotó mániás.
-Köszönöm én is te kis ügyeske.- vigyorogtam rá.Gyorsan a háta mögé mentem mert a kanapén ült és meg akartam csinálni a fotót de nagyi kivette a kezemből az én kis masinám.
-Nem most én csinálok.-rakta a szeme elé.Én csak meghúztam a vállam azt gondolva hogy "miért is ne" és átkaroltam hátulról az én kis barátomat.Mikor kész lett nagyi oda jött és megmutatta a művét.
-Ó nagyi nem is lett rossz.Ez megy Twiter-re.-indultam meg a szobám felé és Jason is követett.Elővettem a laptopom,csatlakoztattam a fényképező gépet és feltöltöttem rá a fotót.Mikor átment már raktam is ki.


@Jason_Stewart Te kis ügyeske.Remélem máskor is lesz ilyen és te leszel lisztes és csokis :) A xx
Még miután kiraktuk a fényképet sokat beszélgettünk a szobámba.De már este 9 óra körül Jason-t felhívta az anyukája hogy menjen haza.Ő nagy nehezen de haza ment.Elköszöntem tőle és küldtem pár süteményt az anyukájának és a testvérének.Mikor elment még egy picikét megnéztem az e-mail-jeimet de nem érkezett semmi.Fura is volt hogy nem írt a Zenész fiú.De most nem annyira érdekelt.Inkább elmentem lefürödni.Tudtam hogy holnap jönnek a vendégek ezért hamar el szerettem volna aludni hogy ne nézzek ki egy hullának előttük.Megmosakodtam jó alaposan,megmostam a hajkoronám és már ki is szálltam a zuhanykabinból.Megtörölköztem és felvettem a pizsamám.A hajam törölközővel egy kicsit megtörölgettem és elővettem a hajszárítót.Meg is szárítottam és már dőltem is befelé az ágyamba.Nagyon kicsit még néztem a tv-t de már fáradtan voltam ezért kikapcsoltam és lehunytam a szemeim.Nem kellet sok idő már is álomvilágba kerültem.


Az ébresztő óra pittyegésére ébredtem.
-Na ne elfelejtettem kikapcsolni.-dünnyögtem magamba.Ma nem lesz -legalábbis nekem-iskola, a vendégek miatt.Kinyomtam és próbáltam vissza aludni.De hát már esélytelen volt.Nem tudtam vissza aludni hiába próbáltam.Ezért inkább kikászálódtam az ágyikómból és valami rendes ruhát kezdtem el keresni.Most nem volt túl sok kedvem nagyon kiöltözni ezért csak egy baglyos barna felsőt választottam egy koptatott nadrággal.

Fel is vettem ezeket és lementem a konyhába egy nagy bögre kakaót készíteni.Előszedtem a kakaóport,a tejet és a cukrot.Mindent megcsináltam és beleraktam a mikróba hogy melegedjen egy kicsit.Mikor már úgy éreztem hogy jó a hőmérséklete kivettem és belekortyoltam.
-Hmm tökéletes.-gondoltam magamba.Még párat kortyoltam bele mikor elfogyott.Be raktam a mosogató gépbe mikor meghallottam hogy nyitódik az ajtó.Kinéztem a konyhából és láttam hogy nagyi volt az,egy nővel,egy férfival és egy körülbelül annyi idős lánnyal mint én.Ki mentem most már teljesen a konyhából és köszöntöttem őket.
-Jó napot! Alexandra Davis vagyok.-nyújtottam a kezem a nő felé.
-Üdv.Kathrine Smith.-fogatta el ő is a kézfogásom.A férfit is ugyan így köszöntottem.
-Szia Alex.David Smith vagyok.-rázott velem ős is kezet.
-Szia Alex vagyok.De szerintem már hallottad.-nyújtottam felé is a kezem.
-Sony Smith vagyok.De figyelj nem vagyunk mi most olyan helyen hogy kezet fogjunk.Inkább ölelj meg.-mondta és meg se várta mint mondok átölelt.Milyen aranyos lány.
-Örülök hogy megismerkedtetek.Megmutatom a szobátokat.-szólalt meg most már nagyikám is és mutatta a szobájuk felé az utat.Elsőnek Kathrine-ék szobáját mutatta meg utána pedig Sony-ét.
 Hagytuk hogy kipakoljanak és míg az előbb említettet csinálták mi addig nagyival előkészítettük a reggelit.Már minden kész volt mikor már ők is lejöttek.Leültünk az asztalhoz és elkezdtünk reggelizni.Nagyon szimpatikus embereknek tűntek.Remélem míg itt lesznek kijövök majd velük.
-Alex,figyelj.Mondani szeretnénk neked valamit.-rakta le a villáját David.Én kíváncsian néztem őket.Nem értettem miről lehetett szó.
-Figyelek.-mosolyogtam rá.
-Tudjuk hogy pár éve meghaltak a szüleid.De valamit nem tudsz.
-Mit nem tudok?-az előtti mondattól egy kicsit szomorú lettem és egy egy nagyon picit mérges.Mit nem mondott el vajon nekem a nagyi?
-Nagyon sajnáljuk hidd el hogy nem kerestünk fel eddig ezzel.De nem bírtunk volna látni téged.
-Miért nem?
-Mert mi vagyunk az igazi szüleid.