4.rész

Nagyon szépen köszönöm a 400-nál több megtekintést.Jól esett de nagyon.És köszönöm  a 6 feliratkozónak is.
Remélem tetszik majd a történet megpróbáltam szívem-lelkem beleadni :) Kérlek kommentelj hogy neked mi a véleményed mert akkor tudok a hibáimból tanulni :) Kata xx 


 
Kedves Naplóm! 

Nagyon jó volt a srácokkal.Nagyon sokat hülyéskedtünk és nevettünk.Még a próba kezdeténél mindenki bemutatkozott és már akkor szimpatikusak voltak.Ahogy teletek az órák egyre jobban.

Amikor énekelték az egyik számukat-nevezetesen a More Than This-t- elkezdtem dúdolgatni a dalt mert nekem nagyon tetszett és már otthon megtanultam.Ekkor Niall meghallotta és azt mondták hogy énekeljek velük.De hát az a velük egyedül lett és azt mondták jó a hangom és hogy jelentkezzek az X-Factorba.Ezt elsőnek nagyon hülyeségnek tartottam de azután gondolkoztam rajta és arra a döntésre jutottam hogy egyszer élünk szóval miért ne?

Csuktam be a naplóm.Igen arra a döntésre jutottam hogy jelentkezni fogok.Mert miért ne?Lehet hogy szerintem rossz a hangom mert senkinek nem tetszik a saját hangja-már akinek- de ők azért mentorok hogy eldöntsék hogy a jelentkezőnek jó-e a hangja vagy sem.
-Na most már készülődjek!-parancsoltam magamnak.Igen ma már sajnos iskola.Milyen jó.De ma már jön suliba Jason is.A szekrényem elé rohantam majd -majd?Inkább 15 perccel később-, kiválasztottam egy szürke trikót egy fehér csőnadrággal.Majd magamra öltöttem a ruhadarabokat és a fésülködő asztalomhoz igyekeztem.Elő kotortam a fiókból egy nyakláncot és a nyakamba akasztottam.Mikor már ez is megvolt elővettem egy másik fiókomból a hajvasalómat bedugtam a konnektorba és vártam míg felmelegszik.Hamar felmelegedett ezért szépen kivasaltam a hajam.Ezzel is elkészültem és már hallottam hogy valaki megérkezett.Kíváncsi voltam hogy ki az de volt egy tippem.A tippem Jason volt.De ahogy leértem a lépcsőn megláttam hogy nem volt jó.Mert mire leértem nem volt lent senki a nagyit kivéve.
-Alex.Megint kaptál ajándékot a múltkori rózsástól.Már nem tudom ki volt az.-nyújtotta át a levelet.
-Köszönöm nagyi.-vettem át.-Felmegyek a szobámba elolvasom ott.-nagyi csak bólintott egyet és már fel is indultam a szobámba.Beértem és egyből lehuppantam az ágyamra.Elkezdtem olvasni a levelet." Nagyon szép hangod van.Nem értem miért nem tetszik.Adnék egy tanácsot ha nem bánod.Másoknak is mutasd meg mert hidd el megéri.    H xx"-nagyon meglepődtem amikor ezt olvastam.Két kérdés forgott a fejemben.Első az volt hogy honnan tudja a címem!? Második pedig az hogy hol hallott engem énekelni!?Ezek kavarogtak a fejemben addig amíg valaki meg nem zavart.
-Na kész vagy Hercegnő?-jött be az ajtón Jason nagy mosollyal az arcán.Ha meglátom ezt a kis mosolygóst mindig az én szám is felfelé görbül.
-Kész vagyok csak kaptam egy levelet.Megint az Zenész fiútól.-rántottam meg a vállam.Nagyon lelkiismeret fordulásom volt.Ő előtte ilyen semmiségnek mutattam hogy írt nekem közben meg számomra igen is valami.Tudni akarom ki ő.Ismerni akarom.
-Óóóó már megint.Komolyan ha tovább zaklat én...
-Nyugi,nyugi Jason.Ne csinálj semmit.Semmiség az egész,csak küldött egy levelet.-szakítottam félbe.Nagyon jól esett hogy meg akart védeni de nem kell.Az ismeretlen sráctól nem kell megvédenie mert kedvesnek tűnik nem olyannak aki csak le akar dönteni.Ha azt akarná megmondaná a nevét és mondaná hogy találkozzunk.De ő titkolja hogy mi a neve.
-Jól van de ha valamit akar tőled -érted milyet-akkor én megkeresem bármi áron és szétverem.-szorította ökölbe a kezét.
-Nem akar semmit nyugi.Én azt tudom szóval nyugodj meg és induljunk az iskolába hogy el ne késsünk.-álltam fel az ágyamról és felvettem a táskámat.Jason inkább nem mondott semmit ezért elindultunk az iskolába.

                                                      Jason Stewart

Féltem Alex-et.Nem akarom hogy bármit is csináljon vele az a gyerek.Ismeretlen és ő tudja ki Alex és Alex nem tudja ki az a gyerek.Még a végén csinál neki valamit amitől Alex megsérülhet.És én azt nem akarom.Az üzenetekben még szimpatikus meg minden de lehet hogy ezt csak a látszat és lehet hogy igazából egy nagyon rossz ember.Nekem Alex olyan mint ha a kishúgom lenne.Vagy nem tudom.Mert néha úgy érzem mikor el kell tőle búcsúznom hogy nem akarok tőle távol lenni.Hanem vele akarok maradni.Talán örökre.
-Hahó itt vagy?-legyezte előttem a kezét Alex.
-Ja igen.Mit is mondtál?-ráztam meg a fejem.Nagyon elmerülhettem a gondolataimban.
-Azt hogy van kedved eljönni velem ma az X-Factorba?-mondta.
-Persze.Ki nem hagynám.
-Óóóó köszönöm.Nagyon köszönöm.És lenne még egy kérdésem.-húzta el a száját.
-Na halljam.-vigyorogtam rá.
-Gitároznál nekem?-én erre csak egy nagyot nevettem.Hogy kérheti meg hogy gitározzak?Hát az alap dolog hogy a legjobb barátomat segítem.
-Még szép hogy.Nem is kellet volna megkérdezned.-öleltem át a vállát és tovább sétáltunk.Amikor bekanyarodtunk az iskolánk utcájába megállt mellettünk egy fekete autó.

                                                      Alexandra Davis



Sokat gondolkodtam azon hogy  megkérjem-e Jason-t hogy gitározzon nekem az X-Factorba.És mikor elszántam magam hogy megkérdezzem igent mondott.Nagyon örültem neki.Be vallom őszintén rettegtem attól hogy színpadon kell majd állnom egyedül.De hogy ő is ott lesz már nem annyira félek.Mert tudom hogy nem csak én vagyok ott nem csak engem néznek hanem -gondolom- Jason-t is.
Ezen gondolkodtam míg bekanyarodtunk az iskolába vezető úton.Ekkor megállt mellettünk egy fekete autó.Letekerődött a sötétített ablak és egy göndör árnyékot láttam meg.Hirtelen olyan volt mint akit nekem jött.
-Alex neked nem a jelentkezésen kellene hogy legyél?-hallottam meg egy nagyon ismerős hangot.Majd kijjebb hajolt az ablakon és megláttam benne Harry-t.
-Majd délután megyek.Mennünk kell még iskolába.-mutattam az iskola felé.
-Nem mentek ti ma semmilyen suliba.Szépen bepattantok az autóba és megyünk az X-Factorba.
-Hát de muszáj mennünk.-válaszoltam.Nem érek rá délután menni? Igaz szívesen kihagynám a sulit de ki igazolja?
-Nem muszáj, igazolom majd én.Gyertek már,na.
-Menjünk Alex.Legalább addig sem kell a suliban unatkoznunk.-szállt be a beszélgetésbe Jason is.De ezen meglepődtem.Jason lógni akar a suliból.Pedig sosem tenné.Csak akkor nem jön ha valami más programja van amit nem lehet elhalasztani.De mondjuk ez is az nem? Most vegyük annak.
-Rendben menjünk.De akkor igazolod.-mutattam Harry-re miközben az autója felé lépkedtem.Ő csak bólintott egyet.Ekkor biztosra vettem hogy igazat mond ezért kinyitottam az ajtót és beültem a gépjárműbe és engem követett Jason is csak ő az anyós ülésre.Ó hogy ez nekem miért nem jutott eszembe?Utálok hatul ülni.
10 perc kocsikázás után megálltunk egy étterem előtt.De nem annak a helynek tűnt ahol jelentkeznem kellene.-Biztos ide kell jönni?
-Ide is.Niall mondta hogy hozzak neki kaját.-állította le az autót.
-Aham értem.-bólogattam.
-Nem jöttök be?-biccentett a fejével az ajtó felé mikor már kiszállt.
-Mennyünk éhes vagyok én is.-pattant ki az autóból Jason is.
-Oké megyek én is.Nem ettem még ma semmit.-ők csak mosolyogtak egyet és már én is kint voltam.-Harry nem vesznek észre a rajongók?
-Nem a kapucni és a szemüveg.Nem nagyon lehet benne felismerni.Ha meg igen akkor annak nagyon jó szeme van.-nevetett.Komolyan én miért nem vettem észre hogy ezeket felvette?
Elindultunk befelé a Nando's-ba és mikor beértünk féltem hogy egyből letámadják Harry-t mert felismerték.De a félelmem elszállt mikor megláttam hogy csak egy 30-as éveiben járó hölgy és két kisfiú volt bent.Reggel 8 órakor nem is csodálom.Oda sétáltunk a pulthoz és mindenki megrendelte amit szeretett volna.Én csak egy adag csirkecombot rendeltem Harry nagyon sokat.És ez mind Niall-nek? Bír enni a gyerek az egyszer szent. Jason is ugyanazt rendelte mint én.Mindenki megkapta amit rendelt és elfoglaltunk egy asztalt.
-Ez mind Niall-nek kell?-mutattam az ételekre miközben beleharaptam egy csirkecombba.
-Hát a háromnegyede az övé.A többi pedig a srácoké.Én csak bólogattam és tovább falatoztam.Mikor kész lettünk az evéssel indultunk az is a célunk felé.Bepattantunk az autóba és már úton voltunk.5 perc múlva meg is érkeztünk a helyszínre.Nagyon nagy épület volt és nagyon sok ember.Nagyon sok dolguk lehet a mentoroknak ha ennyi embert meg kell hallgatniuk.És ahogy láttam a tv-ben vannak olyan emberek akiket felesleges meghallgatni mert hát hogy is mondjam.Nem jó a hangjuk.Remélem én nem ilyen leszek.Remélem azért egy kicsit tetszeni fog nekik az előadásom.Vagy inkább előadásunk. 

2 óra múlva....

Még mindig a sorban álltunk.Nagyon sok ember volt előttünk.Harry még az előtt bement valahogy a terembe mielőtt beálltunk a sorba.Azt mondta kíváncsi hogy hogyan éneklek.De kis aranyos.Pedig tegnap hallotta hogy hogy éneklek.Még vagy 10 percet ott álltunk a sorban amikor végre sorra jutottunk.A 24125 számot kaptam meg.Ó de jó várhatok megint egy csomót.
-Jason fel hívom nagyit.
-Rendben addig itt megvárlak.-ült le egy székre.Bólintottam egyet és már távolabb is mentem.Előkotortam a táskámból a telefonom és már tárcsáztam is nagyi számát.
-Szia nagyi.Ne aggódj nincs semmi bajom.Láttam hogy már vagy 100-szor hívtál csak nem tudtam felvenni mert az X-Factor-nál vagyok.-hadartam gyorsan.Nagyi nagyon félt engem.Egy nap ha nem vagyok otthon felhív vagy százszor hogy mit csinálok,jól vagyok-e.Szerencse hogy amikor Jason bemutatta a One Direction-t nem hívott. 
-Mi?Akkor nem voltál iskolában? Vagyis nem vagy iskolában?-vált idegessé a hangja.Ha iskoláról van szó mindig ilyen.
-Nem nem vagyok nagyi.Most kivételesen nem.Most nem kell leordítani a fejem.Igazolva van.Szóval..-válaszoltam vissza de már is megbántam.Nem szeretek így beszélni nagyival ezt csak most csak úgy jött.Nagyon izgulok az X-Factor miatt.
-Jól van csak aggódom érted.A jövőd miatt.Na de eddig hogy haladsz?
-Hát még csak most kaptam meg a számom ami 24125.
-Ó értem.Na sok szerencsét kis hölgy Juss nekem tovább.Mennem kell takarítani mert vendégek jönnek holnap.-jönnek vendégek hozzánk?Ezt nekem miért nem mondta? Na de jó.
-Rendben nagyi köszönöm.Szia.-bontottam a vonalat majd vissza csúsztattam a táskámba a telefont és visszamentem Jason-hez.
-Na mint mondott Rose néni?-kérdezte mikor leültem mellé.
-Azt hogy nem vagyok iskolába!? Meg hogy jussak tovább és hogy holnap vendégek érkeznek.
-Ó milyen vendégek?
-Nem tudom.-húztam oldalra a számat.
Még vagy egy órát vártunk mikor végre kijött az ajtón egy férfi és mondta hogy én következek.Gyorsan fel álltunk a helyünkről és már indultunk is befelé a terembe.
-Jó napot.-köszöntünk egyszerre a Jason-nel.
-Ó sziasztok srácok.Hogy hívnak benneteket?-kérdezte Demi.
-Én Alexandra Davis és ő pedig Jason Stewart.-mutattam Jason-re aki a gitárját szorongatta mellettem.
-Ó nagyszerű.És hány évesek vagytok?-kérdezte most már Simon.
-Mind a ketten 18 évesek vagyunk.
-És mit fogsz vagy fogtok énekelni?
-A  year without rain-t fogom énekelni gitár kíséretével.
-Rendben.Akkor tessék.-mondta és én ránéztem Jason-ra aki bólintott egyet.Tudtam hogy ez azt jelentette hogy énekelhetek.Ezért el is kezdtem énekelni.
 
Mikor végeztem a dallal csak azt hallottam hogy sikítanak.Tetszettem nekik?
-Te lány neked van hangod.Eddig miért nem jelentkeztél?-kérdezte Britney.
-Hát..eddig nem mondta senki és most mondták hogy jelentkezzek és jelentkeztem.
-Nagy nehezen.-szólt közbe Jason.A mentorok ezen jót nevettek de én is.
-Na szerintem itt az ideje a szavazásnak.-mondta Demi.
-Rendben akkor mondjuk egyszerre.-mutatott fel egy ujját Simon.Majd kettőt,hármat és.......