1.rész

Sziasztok! :) Meghoztam az első részt :D Remélem tetszeni fog ^^ Ez még csak az első rész szóval még nem valami nagy bumm :D Nagyon örülnék pár kommentnek :) Zene ajánlókat fogok majd felrakni részekhez :)

Christina Aguilera- Hurt

Egy csodálatos napsütéses reggelre ébredtem.Most valahogy sokkal könnyebben,vidámabban keltem ki az én kis ágyamból.Talán mert hétvége van?Vagy mert ma végre már láthatom Jason-t?Nem tudom.Az a lényeg hogy ma végre mosolyogtam egyet.Ami nagy tett mert mostanában nem szoktam.
Ránéztem az órámra és 10:32 volt.Na de jó most korán keltem fel-nálam ez még korán mert hétvégén délben szoktam felkelni- és akkor többet tudok lenni Jason-nel és nagyival.Gyorsan kikászálódtam az ágyból és a szekrényem elé vetettem magam.A ruhaválasztás hamar megvolt.Bátorkodtam felvenni egy fekete csipkés rövidnadrágot és egy fehér trikót felé egy szürke felsőt.




És mikor ezt mind felvettem a fésülködő asztalom elé ültem és a tükör előtt szépen kifésültem a barna hajam.Majd a fiókomban turkálva előszedtem egy fekete masnis nyakláncot.Mikor azt is felakasztottam a nyakamba a elindultam lefelé a konyhába.A nagyi már a konyhában sürgött-forgott.Gondolom a reggelit készítette.
-Jó reggelt nagyi!-mentem oda hozzá és átöleltem.
-Jó reggelt Alex.Na mi ez a jókedv?-mosolygott rám.Én csak megrántottam a vállam és felpattantam a pultra és elvettem a gyümölcsös tálból egy almát.-Nem szeretnél reggelizni?-kérdezte nagyi.
-De szeretnék.Csak almát is eszek hozzá.-haraptam az almába.
-Rendben.-folytatta tovább a palacsinta készítését.Majd mikor kész lett leültünk az asztalhoz és mind a ketten elvettünk 3 palacsintát és bekentünk mind a ketten nutellával.Már az utolsó palacsintámnál jártam gyorsan befalatoztam az utolsó falatot is és megköszöntem a reggelit és fel rohantam a szobámba.Elővettem a laptopom és megnéztem az e-mail-eimet.
                                    
Egy nagyon érdekes üzenet találtam.Az állt benne hogy "Nagyon sajnálom,hogy neked mentem nem volt szándékos.Remélem még látlak :) H xx"

Ezt nagyon furának tartottam.Miért nem a boltban kért bocsánatot?Lett volna rá ideje.Vagy nem?Nem sokat gondolkodtam rajta vissza is írtam neki.
"Nem gond de miért nem ott kértél bocsánatot?  Alex "
A válaszát már nem vártam meg lehajtottam a laptopom és leraktam az ágyamra.Ekkor meghallottam hogy valaki kopog.Gyorsan leszaladtam a lépcsőn mert tudtam hogy Jason az.Mikor oda értem az ajtót nagy sebességgel ki nyitottam. És tényleg ő állt ott.A nyakába ugrottam és átöleltem.
-Szia Alex.Jó kedved van igaz?-szorít magához.
-Igen most kivételesen igen.De nem tudom miért.-álltam most már a két lábamon.Ő csak mosolygott egyet és beljebb jött.Becsuktam utána az ajtót és felfelé húztam a szobámba.Ő egy gyors "Jó napot Rose néni"-t intézett nagyi felé és már bent is voltunk a szobámba.El meséltem neki hogy mi történt tegnap és azt a fiús ügyet.Tényleg nagyon fúrja az oldalam hogy ki lehetett az.
-Értem.Akkor kérdezd meg tőle hogy hogy hívják.Hát ha ismered.-feküdt le az ágyamra.
-Azt tudom hogy a neve H-val kezdődik.De nem akarok nyomulósnak tűnni szóval ha elmondja,elmondja ha nem akkor nem.-csuktam le a laptopom tetejét és mellé feküdtem.-Amúgy milyen volt a gitározás?
-Hát nem volt valami nagy szám.Csak gitározgattuk pár új dalt tanítottak.Valami One Direction-nek kell majd a koncertjükön gitároznom.-rántotta meg a vállát.
-One Direction.Hmmm..nem hallottam még róluk.-ültem fel és egy gondolkodó pózt vettem fel.Ő erre csak nevetett és felült és átölelte a vállam.
-Olyan jó látni hogy végre mosolyogsz.-nézett rám.Én is felé néztem és rá mosolyogtam.
-Most már ideje hogy a régi Alex legyek.Az az Alex aki 2 évvel ezelőtt volt.Az a mosolygós,teli energiával.-hajtottam le a fejem és egy mosolyt intéztem a parkettának.
-Én is szeretném már azt az Alex-et.És végre itt van.-simogatta a hátam.Én csak átöleltem őt.
-Na ne szomorkodjunk.Inkább valamit csináljunk.-álltam fel és a fényképezőmért mentem.-Új fénykép Twitter-re?-emelgettem a szemöldököm.Ő csak nagyot sóhajtva felállt és mellém jött.
-Oké csináljunk de most olyan legyen hogy sapiban vagyunk.
-Miért?Most végre jó idő van.-vágtam kiskutya szemeket.De láttam hogy ez nem hat.-Jó oké csináljunk.-adtam meg magam.
-Ez az.Na akkor gyere.-mutatott a kezével.Én odamentem és megcsináltuk a fényképet.
-Na ez jó lett.Felrakom a Twitter-re.-vettem elő a laptopom és fel is raktam.
                                                                          
@Jason_Stewart   Végre a régi :)   Alexandra xx